Gombaalapú húsalternatívák az erdők megmentésére
A piacra kész hús-alternatíva ízében és állagában nagyon hasonló a húshoz, de egy biotechnológiai termék, amelynek előállításához – a marhahússal ellentétben – sokkal kevesebb földterületre van szükség és kevesebb üvegházhatású gázkibocsátással jár. A világ népessége folyamatosan nő, így szükségesek a kész húspótlók kifejlesztése, felmérve a környezetre gyakorolt lehetséges hatásukat is.
„Az élelmiszeripar a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadát adja, ennek legnagyobb hányada a kérődzők hústermelése” – mondja Florian Humpenöder, a PIK kutatója és a tanulmány vezető szerzője. Ennek az az oka egyrészt, hogy egyre több erdőt – amely sok szenet tárol – irtanak ki a szarvasmarhák legeltetése vagy takarmánytermesztése céljából, másrészt, hogy az állattenyésztésből további üvegházhatású gázok származnak. A megoldás egy része lehet a meglévő biotechnológia: tápanyagban gazdag, hússzerű textúrájú biomassza, amelyet mikrobákból, például gombákból állítanak elő fermentáció útján, amit a tudósok „mikrobiális fehérjének” neveznek.
„A kérődzők húsának mikrobiális fehérjével való helyettesítése a jövőben jelentősen csökkentheti az élelmiszeripar üvegházhatású gázlábnyomát” – mondja Humpenöder. „A jó hír az, hogy az embereknek nem kell attól tartaniuk, hogy a jövőben csak zöldeket ehetnek. Továbbra is ehetnek hamburgert és ehhez hasonlókat, csak az a hamburgerpogácsák más módon készülnek majd.”
Fenntartható hamburgerek: a darált vöröshús helyettesítése mikrobiális fehérjével
A német és svéd kutatók csoportja a mikrobiális fehérjét egy számítógépes szimulációs modell keretében mutatták be, azért, hogy felderítsék a mezőgazdasági és élelmiszeriparral kapcsolatos környezeti hatásokat. A forgatókönyv 2050-ig mutat előre és figyelembe veszik a jövőbeni népességnövekedést, az élelmiszer-keresletet, a táplálkozási szokásokat, valamint a földhasználat és a mezőgazdaság dinamikáját. Mivel a húsfogyasztás a jövőben valószínűleg tovább fog növekedni, egyre több erdő és nem erdei természetes növényzet van kihalásra ítélve a legelők és a termőterületek miatt.
„Azt találtuk, hogy ha 2050-re az egy főre jutó kérődzők húsának 20%-át helyettesítenénk, akkor az éves erdőirtás és a földhasználat megváltoztatásából származó CO2-kibocsátás felére csökkenne a megszokott forgatókönyvhöz képest. A szarvasmarha-létszám csökkentése nem csak csökkenti a talajra nehezedő nyomást, de csökkenti a szarvasmarhák bendőjéből származó metánkibocsátást, valamint a takarmányműtrágyázásból vagy a trágyakezelésből származó dinitrogén-oxid-kibocsátást” – mondja Humpenöder „Tehát a darált vöröshús mikrobiális fehérjével való helyettesítése nagyszerű kezdet lenne a jelenlegi marhahús előállítás káros hatásainak csökkentésében.”
A mikrobiális fehérje leválasztható a mezőgazdasági termelésről
„A húsanalógoknak nagyjából három csoportja van” – magyarázza Isabelle Weindl, a PIK társszerzője és egyben kutatója. „Vannak olyan növényi alapúak, mint a szójabab hamburgerpogácsa, és a petri-csészében termesztett állati sejtek, amelyeket kultúrhúsnak is neveznek, ami eddig nagyon drága, de mostanában nagy nyilvánosságot kapott. És van fermentációból származó mikrobiális fehérje, amelyet a legérdekesebbnek találjuk. Már ma is nagy választékban kapható ilyen a szupermarketekben, például az Egyesült Királyságban vagy Svájcban, és, ami fontos, nagymértékben leválasztható a mezőgazdasági termelésről. Eredményeink azt mutatják, hogy még a cukrot mint alapanyagot is figyelembe véve , a mikrobiális fehérje sokkal kevesebb mezőgazdasági területet igényel, mint a kérődzők húsa ugyanazon fehérjeellátáshoz.”
A mikrobiális fehérje meghatározott kultúrában készül, akárcsak a sör vagy a kenyér. A mikrobák cukron és állandó hőmérsékleten élnek és egy nagyon fehérjedús terméket hoznak ki belőle, amely ízre, érzésre olyan, mint a vörös hús, illetve olyan tápláló is. Az évszázados fermentációs módszer alapján, az 1980-as években fejlesztették ki. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) 2002-ben nyilvánította biztonságosnak a mikrobiális fehérjehús-alternatívát (mikoproteint).
A zöld biotechnológiát zöld energiával kell táplálni
„A biotechnológia ígéretes eszköztárat kínál számos, a földdel kapcsolatos kihíváshoz, az ökoszisztémák megőrzésétől az élelmezésbiztonság javításáig” – mondja Alexander Popp társszerző, a PIK földhasználat-gazdálkodási csoportjának vezetője. „Az állati fehérjék alternatívái, beleértve a tejtermékek helyettesítőit, jelentős mértékben javíthatják az állatok jólétét, vizet takaríthatnak meg, és elkerülhetik a szénben gazdag és biológiailag sokféle ökoszisztémák által okozott nyomást.” Mindazonáltal kulcsfontosságú kérdések kapcsolódnak ahhoz, hogy egyre több termelést helyezzünk át az állattenyésztésről a fermentációs tartályokba – ezek közül a legfontosabb a termelési folyamat energiaellátása.
„A biotechnológiai élelmiszerek irányába történő nagyszabású átalakuláshoz az elektromos energiatermelés nagymértékű szén-dioxid-mentesítésére van szükség, hogy a klímavédelmi potenciál teljes mértékben megvalósulhasson” – teszi hozzá Popp. „Ha ezt megfelelően tesszük, a mikrobiális fehérje segíthet a húsimádóknak is elfogadni a változást. Valóban változást hozhat.”
Forrás: Science Daily
