Ha a számítógépes chipek és akkumulátorok alapanyagául a gomba bőrét használnák, azokat könnyebben lehetne újrahasznosítani.

Minden elektronikus áramkörnek, amely vezető fémekből áll, egy szigetelő és hűtő alapban kell elhelyezkednie. Ez a hordozó szinte minden számítógépes chip esetében újrahasznosíthatatlan műanyag polimerekből áll, amelyeket a chip élettartamának végén gyakran kidobnak. Ez hozzájárul az évente keletkező 50 millió tonna elektronikai hulladékhoz.

“Maga az alap a legnehezebben újrahasznosítható” – mondja Martin Kaltenbrunner, a linzi Johannes Kepler Egyetem munkatársa. “Ez az elektronika legnagyobb része is és a legalacsonyabb értékű, így, ha vannak rajta bizonyos chipek, amelyek valójában nagy értékkel bírnak, akkor érdemes újrahasznosítani őket.”

Kaltenbrunner és kollégái most a Ganoderma lucidum gombából származó héjjal próbálkoztak, hogy biológiailag lebomló elektronikus hordozóként működjön.

CHG ganoderma

A gomba, amely jellemzően korhadó fán nő, bőrt képez, hogy megvédje micéliumát, a gomba gyökérszerű részét az idegen baktériumoktól és más gombáktól. A kutatók által vizsgált más gombákon nem nőtt meg a bőr. Amikor kivonták és megszárították ezt a részt, megállapították, hogy rugalmas, jó szigetelő, több, mint 200 °C-os hőmérsékletet is kibír és vastagsága egy papírlapéhoz hasonló – ezek jó tulajdonságok egy áramkör alapja számára.

Ha a nedvességtől és az UV-fénytől távol tartják, a bőr valószínűleg több száz évig is eláll, mondja Kaltenbrunner, tehát egy elektronikus eszköz élettartamára is megfelelne. Fontos, hogy a talajban körülbelül két hét alatt lebomlik, így könnyen újrahasznosítható.

Kaltenbrunner és csapata fémáramköröket épített a micéliumbőrre és kimutatták, hogy azok majdnem olyan jól vezetnek, mint a hagyományos műanyag polimerek. Az alap még több, mint 2000-szeres hajlítás után is hatékony marad és a kutatók bebizonyították, hogy az olyan alacsony fogyasztású eszközök, mint a Bluetooth-érzékelők alapakkumulátoraként is működhet.

A kutatók remélik, hogy a gombabőrt olyan elektronikákhoz is fel lehet majd használni, amelyeket nem hosszú élettartamra terveztek, például viselhető érzékelőkhöz vagy rádiós címkékhez, de először meg kell mutatniuk, hogy a jelenlegi ipari elektronikai folyamatokban is működőképes.

“Az előállított prototípusok lenyűgözőek, az eredmények pedig úttörőek” – mondja Andrew Adamatzky, a bristoli Nyugat-Angliai Egyetem munkatársa. Szerinte az elhalt micéliumbőr kombinálása az élő gombák anyagával, amelyeket az adaptív épületek és robotok érzékelő bőreként való lehetséges alkalmazásokhoz fejlesztenek, segíthet viselhető gombás eszközök kifejlesztésében.

Forrás: MSN